The problem is me
Mindig is azt hitem, hogy nem velem van a baj vagy csak egy kicsit vagyok én a hibás abban, hogy nincsenek barátaim, de velem van a baj. Először is én vagyok szépség és ez igen is számít,mert láttam egy 15 év körüli lányt, akit 40-50 éves csöves pasinak néztem és nem szívesen mentem volna a közelébe, vagyis számít az, hogy hogyan nézünk ki. Van két bizonyos szint ahol nem érdekel, milyen a másik. 1;egyszerűen nagyon jó személyiség 2; nem is olyan ronda és kedves.Én egyik kategóriába sem tartozom, mert egy szörnyen szörnyű ember vagyok .Szeretem kinevetni az embereket , csak számomra átlátható káoszba élek, annyira rossz házban élek , hogy már végkép nem pakolok hacsak nem látom érelmét , de a ház jobban nézz ki, így mint amikor rend van, ha valamire megkérnek nem mindig egyből csinálom meg, gonosz vagyok, leginkább csak magammal törődök, de vannak néha jó pillanataim és lusta vagyok. Mind végig velem volt a baj , hogy ennyire utálatos vagyok, de a felismerés az első dolog a gyógyuláshoz.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés